Marcali kö(ó)rkép

Vasárnap délután. Verőfényes napsütésben járjuk végig a Pápai Kistérség Marcal menti területeit. A folyót nézzük, melyet halottnak neveznek a környékén élők.
A folyót, melynek halállománya az elmúlt években megnövekedett, melynek egyes szakaszain vidrák és hódok is éltek, ahová házi- és vadállatok jártak inni, amelyben nyaranta sokan megfürödtek élvezve a természet közelségét, a gondtalan fürdőzés lehetőségét.
A folyót, melyről ma még nem lehet tudni halott-e, elpusztította-e a belezúduló vörös-iszap. Mersevát és Külsővatnál ma már béke van. Az elmúlt napokban csaknem száz ember - helyiek, környékbeliek - védekeztek, hogy a közelmúlt csapadékos időjárása miatt levonuló áradás minél kevésbé árassza el a part menti réteket és veszélyeztesse a Merseváti tavat.
A hídnál vízügyi dolgozók mérik rendszeresen a Marcal pH értékét és a vízszintet, a töltésen homokzsákok sora fehérlik, a folyó bal oldalán víz alatt áll a legelő éppúgy, mint a híd előtt területen.
A Marcal apad, az elmúlt másfél nap alatt 8 cm-rel húzódott lejjebb a víz szintje, halljuk a megnyugtató hírt egy helyi lakostól. Marcalgergelyinél hasonló kép fogad: a híd előtt a folyó mindkét partján hatalmas kiöntések. A híd mellett "gipszhegy" s markoló, hogy rendszeres időközönként egy-egy kanállal engedjen a szennyeződést megkötő anyagból a folyóba, a vizet levegőzető berendezés kavarja, a hídon vízügyesek hosszú pálcával mérik a folyó szintjét.
Néha nézelődők érkeznek, családok jönnek biciklivel, autóval, figyelik a vizet, találgatják mi lesz az elpusztultnak gondolt folyóval. A kemeneshőgyészi hídnál kövekből épített keresztgát lassítja a víz folyását, a parton itt is hatalmas gipszkupac, a hozzá tartozó markolóval. A part magas, áradás nem látszik. A beszűkített folyó apró zuhatag módjára halad tovább, a gát alatt fehér hab fodrozódik rajta. Szakemberek és nézelődők itt is, éppúgy, mint minden Marcal hídnál ezekben a napokban.
Utunk Egyházaskesző felé folytatódik, a hídról békés folyót fotózunk. Marcaltőnél aztán megint összetalálkozunk a víz szintjét és a meder mélységét folyamatosan - és a jelek szerint a folyó minden szakaszán - mérő vízügyi dolgozókkal. A híd fölött itt is keresztgátat építettek, alatta akárcsak Hőgyésznél sűrű fehér habos a Marcal, a szennyeződés semlegesítéséhez használt gipsztől, melyből nagy halom várakozik, még a parton az átmenti időre épített gát fölött. Kiöntés nem látható a folyónak ezen szakaszán.
Utolsó állomásunk Malomsok, a kép hasonló: vízügyesek dolgoznak a parton, a vizet levegővel keverik, a töltés mellett itt is "gipszhegy" és markoló. Munkájukról kérdezzük a szakembereket, s bár érdeklődésünket sehol nem utasítják el, nyilatkozni senki sem nyilatkozik, az igazgatóhoz irányítanak, telefonszámot adnak. Így érjük el telefonon Nádor Istvánt, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, aki készséggel válaszol kérdéseinkre.

-Messze nem mondhatjuk még azt, hogy a Marcal vize normális, pH értéke jelenleg 8,5 körül mozog. Ezt ahhoz kell viszonyítani, hogy a szennyezés kezdetén 13 pH fölötti értékeket mértünk, a Marcal pH értéke pedig normál körülmények között 7,5-8 között mozog. Jelenleg tehát már nem sokkal magasabb a víz pH értéke a normálisnál.
-Egyes vélemények szerint halott a Marcal...
-Sajnos ez könnyen elképzelhető. Eddig azonban nem volt időnk ezzel foglalkozni, hiszen ez az időszak a kárelhárításé volt. Ha a szennyeződés megszűnik és nem lesz szükség ilyen mértékű védelmi munkákra, akkor tudjuk megállapítani nemzeti parkos- és természetvédelmi kollégákkal valamint horgászokkal együtt, hogy mi maradt vagy mi nem maradt a Marcalban.
-Háromféle kárelhárítási tevékenységet láttunk a folyón. Melyiknek mi a szerepe?
-A gipsz adagolására azért van szükség, hogy a víz lúgos hatását amennyire lehet, semlegesítsük és közelítsük a pH-ját a normális értékhez, de ahogy a lúgos hatása csökkent a víznek, úgy csökkentettük a gipsz adagolását is. Az elmúlt napokban egyébként mintegy háromezer tonna gipszet öntöttünk a folyóba. A levegőztetés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy minél jobban összekeveredjen a gipsz a vízzel, minél jobb legyen a feloldódása a gipsznek és ezáltal minél hatékonyabban tudja semlegesíteni a káros anyagokat. A kis szakaszduzzasztókkal pedig - amelyet több helyen is építettünk a folyón - lelassítjuk a vizet, hogy kiülepedhessen a szennyeződés. Amint az látható sehol sem zártuk el teljesen a vizet, mindenütt csak 50-60 cm-rel duzzasztottuk fel a Marcalt, különösen ügyelve arra, hogy ez a szennyezett víz sehol se lépjen ki a mederből. Sajnos a most levonuló árhullám miatt van olyan szakasza a folyónak, ahol természetes módon kilépett a víz a mederből, de ez nem a duzzasztásnak a következménye. Arra számítani kell, hogy az ártereket elönti a víz egy-egy árhullám esetén, néhány héttel ezelőtt is volt egy csapadékos időszak, akkor például le kellett zárni Boba és Nagypirit között az utat, mert átfolyt rajta a víz. Ennél a folyónál ez úgymond természetes állapot, mert a Marcal mellett nincsenek töltések. Most, a keddi esőzés után - Dunántúlon itt esett a legtöbb eső - ismét megáradt kissé a Marcal és az elképzelhető, hogy ez vitt magával szennyező anyagot az elárasztott területekre, de remélhetőleg ez nem okozott nagy károkat. Pontosat ez ügyben is a kárfelméréskor tudunk majd.
-Lesz-e pénz, eszköz és ember arra, hogy a folyóból eltávolítsák a gipszet, amely most a szennyező anyagokat megköti és leülepszik a mederben?
-Valóban, ha megszűnik a szennyeződés, akkor az lesz a következő kármentesítési feladat, hogy ezt az anyagot eltávolítsuk a folyóból és ez nagyon hosszú szakaszát érinti a Marcalnak. Én bízom abban - és a hírek is erről szólnak -, hogy lesz elegendő pénz s ezáltal technika és ember arra, hogy ezt a feladatot el lehessen végezni.
Nádor István igazgató azt is elmondta, hogy munkatársai 24 órás szolgálatban dolgoznak a folyó 8-as főúttól Malomsokig tartó szakaszán, mindaddig, míg teljes biztonsággal meg nem győződnek arról, hogy nem áll fenn a további vízszennyezés veszélye. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hatvan-hetven szakembere dolgozik folyamatosan a kármentesítésen és a védekezésen.
A vízügyi szakemberek mellett cégek, vállalkozások, magánszemélyek is részt vettek a természeti pusztulás és az áradás elleni védekezésben a Marcal Pápai kistérségi szakaszán. Az alábbiakban Pethő Zoltán, az Agroprodukt Zrt. növénytermesztési igazgatójának összefoglaló kronológiáját olvashatják az elmúlt napok történéseiről.

A vörösiszap-katasztrófa hatásai a Marcal medencéjében
(rövid kronológia)

-2010.10.04. 12 óra 30 - A tározó fala átszakadt.
Este 7-kor gátépítés a szergényi Marcalhíd mellett a marcalgergelyi rétek és halastó védelmében. Kezdeményező Joó László, kivitelező Agroprodukt Zrt, Nemesszalóki MG Zrt, Pápakörnyéki Vízitársulat. Éjjel 2-re kész.

-2010.10.05. hajnal - A szennyezés elérte a bobai, kamondi Marcal szakaszt.

-2010.10.05. Délelőtt 11-re már Mersevátnál, délután é-ra Marcalgergelyinél van a szennyeződés. A VIZIG-ek szakemberei a Marcal főbb pontjain ott vannak, rendszeresen mérik a víz pH-ját, vezetőképességét. 13 pH és 3000 feletti vezetőképesség jellemző. Még ezen a napon megkezdik a gipsz intenzív bejuttatását a vízbe és a keverést. A szükséges gépeket a környező üzemektől, vállalkozásoktól kérik. Az adorjánházi, nagypiriti gazdák előrelátóan eltömik szakaszukon a réteket veszélyeztető kifolyásokat.

-2010.10.06. Kora reggel felröppen a hír: lehetséges a térség ártereinek elárasztása a szennyeződés továbbáramlásának megakadályozása érdekében. Ugyanakkor tudni lehet, hogy a megyei Védelmi Bizottságban komoly érveket sorakoztatnak fel a zömmel Natura 2000-es, értékes természeti kincseket képviselő területek feláldozása ellen. A kemeneshőgyészi hídhoz több teherautónyi sziklát halmoznak fel, rakodógépeket telepítenek, a közhangulat forr, a környék polgármesterei és sok-sok polgár a hídon várja a történéseket. Este 7-kor a belügyminiszter kijelenti: mindent tegyenek meg a védekezők annak érdekében, hogy a mederből a szennyezett víz ne juthasson ki. Már napközben elkezdik a környékbeliek feltérképezni a kiöntéseket, kifolyásokat. Bánhalma, Külsővat, Kemenesmagasi, Szergény, Mihályháza és Kemeneshőgyész alatt több helyen is kilép a folyó a medréből. A VIZIG és a Katasztrófavédelem emberei nem tudnak gyakorlati segítséget adni. Önálló helyi kezdeményezésre, laikus módon folyik védekezés.

-2010.10.07. éjszaka megépül néhány duzzasztás a folyón a késleltetés és semlegesítés szempontjait figyelembe véve és nem kockáztatva a mederből való kiáramlást. Folyik a helyiek védekezése Bánhalma alatt, ahol a legnagyobb mennyiségű szennyezés került ki az ártéri erdők már korábban elárasztott 30 hektáros területére. Kb. 30 órán keresztül több ezer köbméter szennyezés terhelte meg ezt a területet. Hatására a merseváti tőzegtó beömlésénél igen magas pH-t mértek. A védekezés a helybeliek magas létszámának és kitartásának ellenére a tó beömlésénél sikertelen, hiányzik a gyakorlott vízügyi szakember. A bánhalmi Fényesárok torkolatát elgátolta az Agroprodukt este 9 órára, megszűnt a legnagyobb, Mersevátra, Külsővatra és Marcalgergelyire veszélyt jelentő szennyezés. Marcalgergelyinél is sikerült megerősíteni a kifolyást akadályozó műveket.

-2010.10.08. A merseváti tó beömlésének gátolása folytatódik, estére a szennyeződést földgáttal megfogták.

-2010.10.09. A tó előtti 30 méteres földgát megrogyott. Óriási mozgósítással Mersevát, Külsővat, Celldömölk polgárai, a merseváti gazdák kb. 3000 homokzsákkal és több száz köbméter töltéssel a Vas Megyei Locomotív Horgászegyesület halőrének irányítása mellett megmentik a tó élővilágát.
Önkéntes környékbeli fiatalok elvégezték a térség vízfolyásainak monitoringozását (pH, vezetőképesség) a szennyeződés mértékének, mozgásának felderítését, a későbbi tennivalók meghatározása érdekében.

HuHa

Forrás: Pápa - papa.ma.hu - 2010. 10. 10