Eredettől torkolatig - végig a folyó mentén

<<< Vissza: Merseváttól Marcaltőig Tovább: A torkolat és környéke >>>

Hatodik rész: Malomsoktól Koroncóig

A Marcal egyik legnagyobb és leghosszabb mellékpatakjának, a Gerencének torkolata után elmarad az erdő, és hamarosan Malomsok régi és újabb településrésze közötti hídhoz érkezünk.

A falu nevét említő első oklevél Károly Róbert uralkodása idejéből ismert. Az 1325-ben keletkezett oklevél Possessio Mulunsuk, azaz malomsoki birtok néven említi a települést.
Források említik, hogy 1242-ben a tatár hordák elpusztítják Ponyvádot, a Malomsokhoz tartozó, már István király korából ismert települést. Adataink vannak arról is, hogy Győr és Pápa várának török kézre kerülése idején a Győr és Veszprém megyei falvakban nagy pusztítást végeztek az ellenséges hadak. Ismert, hogy 1594-ben Malomsokot is a pusztult falvak között találjuk.
Az előbbieknél több adat áll rendelkezésünkre a Bécs ellen vonuló hadak pusztításáról. 1683-ban a török seregek mintegy harmada Pápáról Csorna felé vette útját, így a szomszédos Marcaltőn áthaladva segédhadai nemcsak érintették Malomsokot, hanem azt fel is dúlták. A török hadak elől a lakosság egy része, főleg az asszonyok és gyerekek a keszői várba menekültek, mások a Marcal mocsaras árterén át a mai újmalomsoki falurész helyén lévő, magasabb fekvésű erdőrengetegben kerestek menedéket. A férfilakosság azonban megbújva a házaik körüli bozótosban, helyben maradt. A török seregek 1683. évi pusztításával vette kezdetét az ősi falu elhagyása, és lakóinak áttelepülése a Marcal ártere által védettebb helyen fekvő újmalomsoki falurészbe, ahol 1760 táján már önálló falu alakult Újmalomsok néven, míg a régi falu Ómalomsok nevét vette fel. Az áttelepülés után az árvízveszélytől mentes, dombos földet művelésbe vették, s erdőirtással gyarapították. Mivel a földművelőknek körülményes volt a hidak nélküli Marcal vizén átjárni, földjeiket művelni, ezért a hadjárat után sem tértek vissza, hanem véglegesen áttelepültek. Ebben természetesen az óvatosság is közrejátszott, mert az idegennek járhatatlan mocsaras vidék biztonságot jelentett számukra.
A falu határában két középkori település is volt. Szente falu, amely a XIX. században néptelenedett el, és Ponyvád. Utolsó birtokosa 1945 előtt Teleki Pál volt. Az épületeket - szeszgyár, kisméretű, klasszicista jellegű kastély, lakóházak, istállók - az 1970-es években már teljesen lebontották.

Malomsok előtt (2011) Malomsok előtt (2011) Malomsok előtt (2011) A Gerence torkolata (2011) Malomsok előtt (2011) Malomsok előtt (2011) Malomsok határába érve (2011) Ómalomsok, részlet a katolikus templommal (2008, november) Ómalomsok, részlet (2008, november) Ómalomsok (2008, november) Malomsok, részlet (2008, november) Malomsok, evangélikus templom (2008, november) Malomsok, helytörténeti gyűjtemény (2008, november)

Elhagyva a malomsoki hidat, kis ideig a "kertek alatt" haladunk, míg balról erdők kísérnek, nem messze már a Rába gátja húzódik. Egy kettős kanyar után elhagyjuk végleg az erdőket, és szántóföldes vidékre jutunk. A medret nád szegélyezi, melyet elszórtan kisebb-nagyobb fák, cserjék tarkítanak.

A malomsoki híd felett (2011) A malomsoki híd, a gyászszalaggal (2011) A malomsoki híd (2011) A malomsoki híd alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Őszi hangulat Malomsok alatt Marcalmenti táj Malomsok alatt (2008, november) Marcalmenti táj Malomsok alatt (2008, november) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok alatt (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Malomsok-Mórichida között (2011) Hídmaradvány Malomsok-Mórichida között (2008, november) Vízparti részlet: Malomsok-Mórichida

Pár km után szép fás rész következik, ahol a Csíkvándi-Bakony-ér torkolata után az egykori, elpusztult falutól elnevezett Szentei-hídhoz érünk. A híd után a mórichidaiak vízparti pihenőt, és strandot alakítottak ki esőbeállókkal, tűzrakóhellyel.

Bozótvilág... (2008, november) A szentei híd felett (2008, november) A szentei híd felé... (2008, november) A szentei híd felé... (2011) A szentei híd felé... (2011) A Csíkvándi-Bakony-ér torkolata (2011) A szentei híd felé... (2011) A szentei híd felé... (2008, november) A szentei híd felett (2008, november) A szentei híd felett, a 2011-es mederkotrás után (2011) Pihenőpark és strand a szentei híd mellett (2011) Pihenőpark és strand a szentei híd mellett (2011) A szentei híd alatt A szentei híd alatt Keresztgát a szentei híd alatt A szentei híd alatt

Mórichidáig változatos az utunk, a folyót váltakozva kíséri nádas, és fák, helyenként szántók, máskor legelők, vagy éppen erdő szélén haladunk. Balra, a Rába irányában a dombiföldi Árpád-kori katolikus templom kettős tornya emelkedik a fák fölé.

A szentei hidat elhagyva A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete (2008, november) A Mórichida előtti szakasz részlete (2008, november) A Mórichida előtti szakasz részlete (2008, november) A Mórichida előtti szakasz részlete (2008, november) Út a bal parton Mórichida előtt (2008, november) A távolban Dombiföld (2011) Partszakasz Mórichida előtt Horgászhely Mórichida előtt Későőszi hangulat, Mórichida előtt (2008, november) Későőszi hangulat, Mórichida előtt (2008, november) A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete A Mórichida előtti szakasz részlete

Mórichida

A falu kialakulását és nevét egyaránt annak köszönheti, hogy a vidék egyik földesura, a Pok nemzetségbeli Móric birtokán hidat veretett a Rábán. A híd keleti hídfője előtt kialakuló település a XII.-XIII. század fordulójától jöhetett létre (első okleveles említése 1228-ból való), ugyanis egy 1251-ben keletkezett adománylevél mint régtől valót, Óhídnak nevezi, másrészt ugyanez az okirat Mórichida földjét adományozza többek közt, s már a meglévő falut említi.
1242. október 6-án IV. Béla király itteni látogatásáról tudunk. Ennek okát nem ismerjük, de joggal feltételezhető, hogy jelenlétében hű udvari főembere, Móric mester és öccse, Márk ekkor alapították a premontrei rendi prépostságot; az 1251-ből származó adománylevél már itt élő szerzetes fráterekről szól (fehér barátok). 1414-ben a prépostság elnyerte a mórichidai tizedet a győri káptalannal és püspökkel szemben. Az erről szóló okirat már mezővárosnak (oppidum) nevezi. 1536-ban Enyingi Török Bálint adományként kapta I. Ferdinándtól Mórichida egy részét mint a pápai várhoz csatolt falut. A Török család jóvoltából vette itt kezdetét a reformáció az evangélikus vallás meggyökeresedésével. 1616-ban II. Mátyás megújította a község vásártartási jogát. A következő évtizedekben Mórichidát nemcsak égette, rabolta a török, de a fejérvári szandzsákbégnek adózott is. A XVIII. század elején az itt is dúló kuruc-labanc harcok elől menekülve Mórichida népe megint elhagyta faluját, s a határbéli Bordács sűrű erdős, mocsaras területére húzódva előbb ideiglenesen, majd 1720-1730 közt véglegesen, házait felépítve mai helyére költözött át. A régi Mórichida emlékét a Faluhely-dűlő neve és föld alatti maradványai őrzik. 1789-ben megkezdték a máig álló evangélikus templom építését. 1794-ig a katolikus plébánia is Mórichidán működött, ekkor költözött Árpásra. 1803-ban új birtokosa lett az apácák birtokrészének: Crenvillei gróf Folliot Victoria asszony. 1806-ban felosztották az Esterházyakkal a falut és határát. 1929-ig Kis-Mórichida és Nagy-Mórichida az Esterházyak pápai uradalmához került. 1814-ben szőlőhegyet alakítottak ki a volt Akasztó-dombon. A jobbágyfelszabadítás után, 1853-tól 1866-ig folytak az elkülönítő perek a földbirtokosok és parasztok között. A század végére a lakosság száma 1400 fölé emelkedett, és a szegénység ezzel párhuzamosan nőtt.
Mindkét világháború megviselte a lakosságot. 1945. március 26-án az itt folyó harcok nagy pusztítást okoztak: 22 ház teljesen elpusztult, több mint félszáz épület erősen megrongálódott. 1945-ben a rászorultaknak átlag három hold földet osztottak. 1950-1956 között, majd 1959-től mezőgazdasági termelőszövetkezet működött a faluban. 1966-tól Mórichida fokozatosan vált három falu közigazgatási, oktatási és egészségügyi központjává. A múlt századból megmaradt néhány nádas parasztház, megtekintésre érdemes a Hegy hangulatos pincesora is. Kirándulásra, táborozásra alkalmas helyek az erdőkben, a Marcal és a Rába mellett egyaránt vannak. Nevezetessége a népi építészet emlékeit őrző házak és a pincesor.

A mórichidai hídtól (itt üzemel a Marcal legismertebb vízmércéje is) lefelé, a bal parton árvízvédelmi töltés kíséri a folyót.

Megérkezés Mórichidára Megérkezés Mórichidára Megérkezés Mórichidára (2008, november) A dombiföldi középkori katolikus templom (2008, november) A mórichidai híd (2008, november) Marcal, a mórichidai híd felett (2011) A mórichidai híd a falu felől (2011) A mórichidai híd árnyékában... (2011) A mórichidai híd árnyékában... (2011) A mórichidai vízmérce (2008, november) Marcal, a mórichidai híd alatt (2011) Marcal, a mórichidai híd alatt Marcal, a mórichidai híd alatt (2011) Mórichida, részlet (2008, november) Mórichida, községháza (2008, november) Elhagyva Mórichidát, legelők között... (2008, november) Elhagyva Mórichidát, legelők között... (2011) Elhagyva Mórichidát, legelők között... (2011) Elhagyva Mórichidát, legelők között... (2011) Elhagyva Mórichidát, legelők között... (2011)


Mórichida után nem sokkal legelők mellett haladunk el, majd sűrűsödnek a folyót kísérő fák, és Rábaszentmiklós felé közeledve a nádas partokat és hínáros vizet lassan lombos árnyék, és csendes, tiszta víztükör váltja fel.

Hullámtéri vízmérce, Mórichida alatt (2008, november) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Vízparti részlet Mórichida és Rábaszentmiklós között Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Vízparti részlet: Mórichida-Rábaszentmiklós Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Út a Marcal gátján Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Partrészlet Mórichida és Rábaszentmiklós között (2008, november) Út a Marcal gátján Mórichida és Rábaszentmiklós között (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011) Rábaszentmiklóshoz közeledve (2011)

Rábaszentmiklós
A település neve a Rába közelségére utal, de valójában a Marcal kanyarulatainak ölelésében fekszik.

A falu címerének elemei a múltat idézik. A hasított címer egyik mezőjében Szent Miklós, a hajósok és a víztől szenvedők megmentője látható. A Rába és a Marcal áradásaitól sokat szenvedők tőle vártak oltalmat, ezért ő a falu nevezetes - háromkaréjú - templomának védőszentje.
A községet, fennállása során, többféle névvel említik írásos források. A Kisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg a Kerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formája, az azt körülvevő cinteremre, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal.
Első okleveles említése 1278-ből való, amikor IV. Kun László király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta, hadi érdemeiért. A tatárjárás idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli puszta hely volt. Temploma a XI. századból való. Nagy Lajos király idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a törökdúlás miatt lakatlanná vált. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Keresztély Ágost győri püspök nyolc bérlő család megtelepítésével népesíti be a települést.
A XX. század elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj helyére. Az eredetileg terméskőből rakott, kör alaprajzú rotundát a középkorban négy ívvel egészítették ki, így lett alaprajza a lóheréhez hasonló.
A XIX. század legfontosabb eseménye a településen a jobbágyfelszabadítás volt. Előtte, a reformkorban beadványokkal próbálták régi, szerződéses jogaikat visszaszerezni. Az 1848-as szabadságharcban ketten vesztették életüket a faluból. A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A hatvanas évektől Mórichida és Árpás községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990-től önálló képviselő-testületet választott. Közös körjegyzőséget tart fenn Mórichidával és Árpással, Mórichida székhellyel.

A Marcal hídja mellett a rábaszentmiklósi önkormányzat pihenőhelyet és strandot alakított ki, mely gyakran falunapok, egyéb rendezvények színhelye is.

Rábaszentmiklósra érkezve (2011) Rábaszentmiklós a part felől (2011) Kanyarulat (2011) Rábaszentmiklós, híd (2011) A rábaszentmiklósi híd felett Pihenőpark a rábaszentmiklósi hídnál Rábaszentmiklós, vízmérce (2008, november) A rábaszentmiklósi híd alatt Rábaszentmiklós, Árpád-kori körkápolna (2008, november) Rábaszentmiklós (2008, november) Rábaszentmiklós, utcarészlet (2008, november) Rábaszentmiklós, Győri-kereszt (2008, november) Rábaszentmiklós, utcarészlet (2008, november)

Kisbabot
A rábaszentmiklósi hídtól balra tartva Kisbabotra érkezünk.

A falu első említése 1222-ből való, történetét alapvetően meghatározta a reformáció. A település központjában ma is az evangélikus felekezethez kötődő emlékek dominálnak. Itt áll a fákkal övezett evangélikus templom, a gyülekezet által állított világháborús emlékmű, de láthatunk itt egy 2002-ben állított Szent István szobrot is.
Első okleveles említése 1222-ből való, amikor Rouz fia Joachim volt az ura. 1262-ben IV. Béla Baboti Ajándok fiát, Szolnokot és ennek fiait, Andrást és Adorjánt erősíti meg itteni birtokukban, melyet villa Bobuth néven említ. 1534-ben I. Ferdinánd király gróf Cseszneky Györgynek, a győri vár provizorának adományozza. Cseszneky templomot építtet a faluban az evangélikus egyháznak. 1547-ben a falu felét megvásárolja Mérgesi Poky Gáspár győri alispán. 1592-ben gróf Cseszneky János tilalmazza báró Nádasdy Ferencet Kisbabot puszta elfoglalásától és használatától. 1611-ben Darkó István, gróf Cseszneky Márton, Babothy Tamás és Hegyi Farkas említtetnek kisbaboti nemesekként. Egy 1619-es feljegyzés pusztaként említette. A törökök elpusztították és felégették, de hamarosan újra életre kelt, amikor 1636-ban ismét német zsoldosok rabolták ki és gyújtották fel. Ismét benépesült, majd 1700-ban árvíz döntötte romba nagy részét. Alig heverte ki ezt a bajt, 1748-ban egy nagy viharban támadt tűz az egész falut elhamvasztotta. Még ez a csapás sem volt elég a sokat sújtott lakosságnak, mert 1848-ban Jelačić bán hadai támadták meg és rabolták ki a községet. A 19. század elején az Illyés család volt a legnagyobb birtokosa.

Kisbabot látképe (2008, november) Kisbabot, evangélikus templom (2008, november) Kisbabot, faluvég (2011) Kisbabot látképe (2011)

Folyómenti vándorlásunk egyik legszebb szakasza áll előttünk, Rábaszentmiklóstól Koroncóig. Maga a környező táj is változatos, balra, a Rábával közös ártér felé szántók, rétek, itt-ott holtágak nyomai, kisebb erdőfoltok mozaikja, jobbra, a folyót kísérő, helyenként dombosabb területen több nagy erdő borítja a tájat.
A partot szinte végig fák szegélyezik, így ezen a szakaszokon kevésbé jellemző a vízinövények, főként a nád máshol annyira jellemző túlburjánzása. A víz alatt viszont, különösen, ahol több napsütés éri, szépen zöldellnek a különböző hínárfajok. Itt már érződik a koroncói duzzasztó hatása, amely az amúgy is lassú folyású vizet méginkább visszafogja.
Koroncóhoz közeledve jobbra nem messze az Ürgehegy szőlőit hagyjuk el, majd egy közeli erdőség után már a jobb partot is védőgát kíséri. Az erdők mélyén, távolabb, kis bányatavakat takarnak a lombok.

Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2008, november) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2008, november) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Holtág Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2008, november) Holtág Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot között (2011) Út a gáton a kisbaboti határban (2011) Út a gáton a kisbaboti határban (2011) Út a gáton a kisbaboti határban (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2008, november) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2008, november) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2008, november) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2008, november) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt A hullámtér, Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt (2011) Részlet Rábaszentmiklós-Kisbabot alatt A majorházi híd felé (2008, november) A majorházi híd felé (2011) A majorházi híd felé (2011) Tájrészlet a majorházi híd mellett (2011) A majorházi híd A majorházi híd (2008, november) A majorházi híd (2011) A majorházi híd felett (2011) A majorházi híd alatt A majorházi híd alatt "Vadvízország" a majorházi híd alatt Vadászház a majorházi híd mellett (2008, november) Tovább a gáton Koroncó felé (2008, november) A Koroncó feletti szakasz (2008, november) A Koroncó feletti szakasz (2008, november) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz A Koroncó feletti szakasz A Koroncó feletti szakasz (2008, november) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A Koroncó feletti szakasz (2011) A koroncói felső híd (2011) A koroncói felső híd felett (2011) Őszi Marcal a koroncói felső híd alatt (2008, november) A koroncói felső híd alatt (2011) Koroncóhoz közeledve (2011) Koroncó határában, a jobb parti gáton (2011)

Koroncó
A zöld lombok árnyékában, csendesen andalgó, tiszta vizű folyó mentén haladva az utolsó Marcal-menti falu, Koroncó határába, és a falu végén lévő hídhoz érkezünk.

Első okleveles említése Koroncónak 1207-ben volt. Nem tudjuk biztosan, vajon a XIII. században már népes Curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről nevezték el magukat. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel... nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczay és Újszászy, Gencsy és gróf Cseszneky családok birtoka.
A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként szerepel. Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott.
A falu a török hadjáratok alatt sokat szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, hódolt falu szerepel. 1621-ben két török ura volt, Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.
1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult, de hamarosan újra lettek lakói. Régi temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kapott, és vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta. A "Puszta-temető" név azonban annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.
A török uralom 150 évig tartott. Ezután a lakatlanná vált helységbe a visszaszivárgó csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat... Az 1700-as évek elején dúló kuruc-labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat. Feljegyzések szerint a holt testek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.
Életerejét a legújabb kori történelem politikai döntései sem tudták megtörni: bár továbbfejlesztésre nem tervezett faluként jegyezték, ennek ellenére lakosságszáma növekedett, s növekszik ma is.

Koroncó a part felől (2011) Koroncói részlet (2008, november) Koroncói részlet (2008, november) Koroncó, park (2008, november) Koroncói részlet (2008, november) Koroncó, katolikus templom (2008, november) Koroncó, új utca (2011) Koroncó, katolikus templom (2011)


Az utolsó híd... - a torkolat felé
Eljutottunk a folyó utolsó hídjához. A bal parton, a töltésen túl szántók, a jobb parton facsoportos ártér terül el. A híd felett a Középhegység északi lejtőiről érkező Sokorói-Bakony-ér csatlakozik. A távol, észak felé sötétlő erdők már a Rába partjait rejtik. A vízinövényzettel és fákkal benőtt partok között lomhán ballagó folyó útjából már csak 3 km van hátra, ezt a végső szakaszt kíséri végig következő albumunk.

A koroncói híd felülről Életkép... A koroncói híd felett A Sokorói-Bakony-ér torkolata a koroncói hídnál (2011) Az utolsó Marcal-híd, Koroncónál (2008, november) A koroncói hídon túl, a torkolat felé... (2011) A koroncói hídon túl, a torkolat felé... A koroncói hídon túl, a torkolat felé... (2011)


<<< Vissza: Merseváttól Marcaltőig Tovább: A torkolat és környéke >>>
Ajánlott oldalak

A Marcal-medence honlapja, részletes leírásokkal, gyönyörű képekkel
Kemenesalja-Marcalmente kistérségek oldala
A Ság hegy honlapja

Aktuális vízállás (Mórichida)

Vízállás idősor (Mórichida)

Vízállás idősor (Gyirmót)

Észlelt vízállás (Karakó)

Távmért adatok (Karakó, Mersevát)

Észak-Dunántúli V. Ig.
Aktuális hírek,
hidrológiai tájékoztatók


Híreket, képeket, véleményeket a
webmester@marcal.hu
címre várok.
Köszönettel: a szerkesztő
webmester@marcal.hu