Padragi-víz

Általános adatok

• Hossz: kb. 10,6 km
  
• Vízgyűjtő terület: 29,1 km²
  
• Eredet magassága: 380 m
  
• Torkolat magassága: 199 m
  
• Összes esés: 181 m
  
• Átlagos esés: 17 ezrelék
  
• Középvízhozam (természetes): 0,05 m³/s; vízbevezetésekkel: 0,16 m³/s
  

A Padragi-víz a Torna felső szakaszának második jelentősebb, bal oldali mellékvize, mely a Bakonyban, Padragkúttól keletre, a Kab-hegy peremvidékén ered, és Ajka-Kolontár között, Lőrintepuszta mellett folyik a Tornába. Vízgyűjtőjének jelentős hányada Padragkút község határához tartozik, részben hegységi, és hegységperemi, dombvidéki táj. Felszínét 60 %-ban szántók, 30 %-ban erdők borítják, 10 % egyéb (gyep, beépített, bányaterület...). Ez a patak táplálja a Lőrintei tározót (halastavat).

Történeti adatok
Az 1850-as években készült kataszteri térkép Csékút és Lőrinte között Feketeér néven írja, a csékúti ágat Heinrichs Bach (Heinrich patak)-nak nevezi, és főágként ábrázolja.
Hunfalvy János 1864-es országleírásában Padraghi patak néven tesz róla említést.
A ma Ajkához tartozó Padragkút egykor két falu, Csékút és Padrag egyesüléséből keletkezett. A torkolat közelében fekvő Lőrinte mára gyakorlaitlag eltűnt, 1984-ig még megvolt a kastély, a volt uradalmi major- és gazdasági épületek, lakóházak, azonban a timföldgyár iszaptározójának terjeszkedése és az emiatt végzett vasút- és patakmeder-áthelyezés megpecsételte a falu sorsát. A régi kastély és park helyén ma a Torna mesterséges medre és a vasút halad, a házakból alig néhány áll még.
Szabályozási munkákat 1964-ben végeztek a 6,2 fkm. alatti szakaszon, illetve 1984-ben a torkolat környékén.

Jelenkor, vízrajz, mederviszonyok
A Padragi-víz a Kab-hegy bazaltból felépülő, vulkanikus tömbjének nyugati peremén, 380 m magasságban ered a Sárcsi-kútnál. A kőberakással és kifolyó vascsővel foglalt forrás szép erdős környezetben fakad, vize híresen jó, mellette turistapihenőhelyet alakítottak ki padokkal, esőbeálló faházzal. A közelben elhaladó erdészeti műúton, és a sárga sáv turistajelzésen jól megközelíthető. A forrásból csordolgáló víz egy gáttal felduzzasztott kis erdei tavat táplál.
A nyugat, majd dél felé továbbfolyó ér felveszi a Sárosi- és Király-kutak vizét, majd itt már mészköves környezetben egy vadregényes, sziklás völgyön át éri el az országút hídját és Padragkút déli határát. A vízfolyás ezen felső szakasza természetes, azonban csekély hozamú, időszakos jellegű.
A meder innentől szabályozott (trapéz szelvényű), azonban erősen visszahódította a természet, mert szinte végig erdős jellegű fás-cserjés sáv kíséri. A bevezetett bányavíz és egyéb (főként ipari) eredetű szennyvizek erősen megnövelik a tározó feletti szakasz hozamát, és gyakran vörösesre színezik a vizet. A fák árnyékolása miatt nem jellemző a víztükör benőttsége, csak a partokon jelenik meg néhol a sás, nád.
A falu határában veszi fel 2 másik mellékágát, a Büdös-kút felől és a csékúti bányák irányából folydogáló ereket. Ezen a részen érkezik a halimbai bauxitbányából kiemelt karsztvíz is.
Az alsó szakaszon található a 3 tómederből álló Lőrintei víztározó, mely részben halastó (ivadéknevelő, horgásztó), ugyanakor a timföldgyár is innen fedezi ipari célú vízigényét. Ezenkívül a patak árvízcsúcsainak csökkentésében is szerepe van.
A torkolat a tó alatt nem sokkal, az iszaptározók falai alatt, a vasútvonal mellett található, ahol a fás-ligetes mezőkön az ipari fejlődés áldozatául esett Lőrinte falu maradványait takarják a lombok.